MeSa

�sszegz�s:
A polg�ri engedetlens�g a demokr�cia v�gs� eszk�ze a jog megv�ltoztat�s�nak kik�nyszer�t�s�re. A jelenlegi diktat�r�ban nem alkalmazhat�, mert ellenkez� hat�st v�lt ki. Diktat�r�ban az el�rend� c�lt - a diktat�ra egy int�zked�s�nek megv�ltoztat�s�t – NEM LEHET vele el�rni, viszont alkalmaz�sa pont annak a jognak az elismer�s�t eredm�nyezi, amit meg akartak vele sz�ntetni. A polg�ri engedetlens�g diktat�r�ban alkalmazva a diktat�raelismer�s�t jelenti, a diktat�ra jog�nak elismer�s�t jelenti, a diktat�r�nak val� beh�dol�st eredm�nyezi. Alkalmaz�ja nem csak saj�t mag�t teszi v�dtelenn� �s kiszolg�ltatott� egy diktat�ra am�gy se k�nny� helyzet�ben, nemcsak �nk�nt v�llal egy meg nem �rdemelt b�ntet�st. �s nem csak lehet�s�get ad a diktat�ra fell�p�s�hez, hanem a diktat�ra jog�nak sz�nd�kos megs�rt�s�vel kifejezetten t�mad�sra, megtorl�sra k�nyszer�ti a diktat�ra er�szak szervezeteit.   
Teh�t a polg�ri engedetlens�g diktat�r�ban alkalmazva csak a diktat�r�nak j�!!!

Ezzel szemben az Alkotm�nyos Ellen�ll�s egy �j, igazi magyar Eszk�z, kifejezetten a magyar n�p sz�m�ra, speci�lisan ennek a helyzetnek - a Magyarorsz�g nev� k�ls� �llam magyar n�p feletti diktat�r�j�nak - alkotm�nyos felsz�mol�s�hoz. Az Alkotm�nyos Ellen�ll�s az ezer �ves magyar �llam jog�ra �p�l, a nemzet alkotm�nyos rendje �ltalbiztos�tott ellen�ll�si jogra, mely a magyar n�pnek nem csak lehet�s�get ad alkotm�nyos rendje megv�d�s�re, hanem K�TELESS�G�V� teszi azt. Jelen helyzetben, ENNEK a diktat�r�nak a felsz�mol�s�ra az Alkotm�nyos Ellen�ll�s az egyetlen B�K�S lehet�s�g. Minden m�s lehet�s�g a diktat�rafelsz�mol�s�ra vagy alkalmatlan eszk�z, vagy nem b�k�s.    

R�szletezve:
Napjainkban egyre t�bben ismerik fel, hogy az orsz�gban 2011-ben, a politikai„elit” �ltal megalkotott �j politikai rendszer �s az �ltala l�trehozott �j �llam a k�ls�s�gek ellen�re nemdemokr�cia, �s nem a demokr�cia szab�lyai szerint m�k�dik.
Az Egys�gfront tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en egyre t�bben �rtik azt is, hogy ez az aljas m�don, a megt�veszt�s �rdek�ben Magyarorsz�gnak elnevezett �j �llam- a magyar alkotm�nyos rend �s a nemzetk�zi jog szerint - mi�rt NEM a MAGYAR �LLAM, hanem egy k�ls� p�nz�gyi mag�nhatalom �llama, amelyik elfoglalta �s megsz�llta a magyar �llamot, �s diktat�r�t gyakorol a magyar n�p felett.
Aki id�ig eljutott a felismer�sben, az m�r �rti, hogy mi�rt az Alkotm�nyos Ellen�ll�s, �s mi�rt NEM a „polg�ri engedetlens�g” a diktat�ra felsz�mol�s�nak eszk�ze.
Ez az �r�s azoknak sz�l, akik EZT M�G NEM L�TJ�K, akik azt HISZIK, hogy az �llam, amiben �lnek az a magyar �llam, a rendszer meg demokr�cia, ami a demokr�cia szab�lyai szerint, v�gs� esetben polg�ri engedetlens�ggel v�ltoztathat�.

A polg�ri engedetlens�g a liber�lis demokr�cia politikai eszk�ze. Teh�t legfontosabb kell�ke, hogy alkalmazhat�s�g�hoz liber�lis demokr�cia kell. Mivel a 2011-ben l�trehozott �s 2012-t�l m�k�d� Magyarorsz�g nev� - �j, nem magyar - �llam alapt�rv�nye szerint NEMDEMOKR�CIA, benne a HATALOM NEM a N�PT�L sz�rmazik, (ez�rt diktat�ra!) m�r EZ KIZ�RJA a POLG�RI ENGEDETLENS�GET a DIKTAT�RA FELSZ�MOL�S�BAN EREDM�NYESEN HASZN�LHAT� POLITIKAI ESZK�Z�K K�Z�L.
Tov�bbi kell�ke, hogy azt a jogot, amelyet nem tart be, elismeri �rv�nyes jognak – ezzel az azt megalkot� �s alkalmaz� �llamot �rv�nyes �llamnak – tov�bb� elismeri ennek a jognak sz�nd�kos megs�rt�s�t, �s v�llalja k�vetkezm�nyeit, az �llam fell�p�s�t, er�szak szerveinek alkalmaz�s�t, a jogs�rt�s megtorl�s�t, �s az �llam �ltal kiszabott b�ntet�st elfogadja. 
Tov�bbi ism�rve, hogy akkor lehet alkalmazni, ha az el�rni k�v�nt c�lt m�s m�don m�r NEM LEHET EL�RNI.
A fentiekb�l l�tszik, hogy az a polg�ri engedetlens�g, ami egy demokr�ci�ban hat�kony fegyver a hatalommal szemben, az egy diktat�r�ban visszafele s�l el.
Nem a diktat�r�nak �rt, hanem a hatalom ellen fell�p� polg�roknak.

Eleve azzal kezd�dik, hogy aki polg�ri engedetlens�get hirdet, az ELISMERI �rv�nyes magyar �llamnak azt a NEM MAGYAR �LLAMOT, mely a magyar �llamot elfoglalva �s megb�n�tva, fels�gjog�t nem a magyar �llam alkotm�nyos jogrendje �s nem a nemzetk�zi jog szab�lyai szerint terjesztette ki a magyar �llam polg�raira. Majd azzal folytatja, hogy ELISMERI �rv�nyes magyar jognak egy �rv�nytelen, megsz�ll� �llam jog�t. �s ezek ut�n sz�th�zza mell�n a ruh�j�t,�s azt mondja, hogy „ide l�jetek”, azaz lehet�s�get ad a diktat�r�nak a sz�nd�kos jogs�rt�s elleni fell�p�sre. �nmaga v�gs� megal�z�sak�nt meg sz� n�lk�l tudom�sul veszi a tett��rt a diktat�ra �ltal kiszabott b�ntet�st.
Ezek ut�n m�r csak hab a tort�n, hogy ami C�LT ezzel el akart �rni a meghirdet�,azt nem �ri el, mert a polg�ri engedetlens�g a diktat�r�ban ALKALMATLAN ESZK�Z a hatalom akarat�nak vagy int�zked�s�nek megv�ltoztat�s�ra.
A polg�ri engedetlens�g csak arra alkalmas, hogy lehet�s�get ad a diktat�r�nak. Lehet�s�get, hogy azonos�tsa a diktat�ra felsz�mol�s��rt k�zd�ket, a saj�t joga alapj�n, jogszer�nek t�n�m�don l�pjen fel ellen�k.

Kik �s mi�rt alkalmazz�k m�gis egyre t�bben egy diktat�ra viszonyai k�zt a polg�ri engedetlens�get?
Egyr�szt azok, akik tudatlanok, akik �rtelmi k�pess�g dolg�ban az 5 �ves gyerek szintj�n vannak, nem gondolkodnak �s m�g magyarul se tudnak. Mert ha tudn�nak magyarul �s kicsit gondolkodnak, akkor tudn�k, az „engedetlen” sz� �nmag�ban megmagyar�zza a cselekv�s diktat�r�ban val� alkalmazhatatlans�g�t. Mert felt�telez egy fels� hatalmat, akinek igaza van, �s a cselekv�s (az engedetlens�g) ezen NEM V�LTOZTAT. A v�geredm�nye mindig az, hogy az van, amit a fels� hatalom akar, legyen ez sz�l�, tan�r, munkahely vagy b�rmely hat�s�g.
M�sr�szt azok alkalmazz�k, akik NEM TUDJ�K, hogy mit tesznek. Akik nem l�tj�k, hol vannak, akik nem tudj�k, mi t�rt�nik k�r�l�tt�k. Akik csak azt l�tj�k, hogy nincs munk�juk, az �llam m�r nem �rt�k van, egyre rosszabbul �lnek, �s lassan enni se lesz mit. �k a hatalom elleni �szt�n�s l�zad�suk egyik form�j�nak hiszik, mert valaki ezt s�gta a f�l�kbe, hogy ezt kell tenni�k a kor�bbi parasztl�zad�sok, polg�ri �s prolet�r forradalmak, n�pfelkel�sek helyett.
�s vannak azok, akik �rtik, hogy mi a polg�ri engedetlens�g, tudj�k, hogy diktat�r�ban semmi �rtelme, m�gis ezt hirdetik, ezt szervezik a diktat�ra fennmarad�sa �rdek�ben. Sz�nd�kosan teszik, hogy f�lrevezess�k az embereket, mert am�g az emberek ezzel vannak elfoglalva, addig nem m�s, a diktat�ra elleni hat�konyabb tiltakoz�si vagy ellen�ll�si form�t v�lasztanak. Akik ezt teszik, azt az�rt teszik, mert a diktat�ra rendszer�t a maguk c�lj�ra akarj�k haszn�lni. Nekik nem a diktat�ra rendszer�vel van bajuk, hanem az a probl�m�juk, hogy nem �k ir�ny�tj�k.

�s a legaljasabb, ami�rt egyesek ezt haszn�lj�k, �s �ket egy�rtelm�en a diktat�ra titkos szolg�latai �s szervezetei ir�ny�tj�k, hogy lehet�s�get teremtsenek a diktat�r�nak a fell�p�sre, az er�szakra, az ER� demonstr�l�s�ra. Hiszen a polg�ri engedetlens�g sz�nd�kos jogs�rt�s, a diktat�ra jog�nak sz�nd�kos megs�rt�se, a hatalom t�mad�sra ingerl�se. Olyan, mint a puskal�v�s 56-ban a r�di�n�l vagy Mosonmagyar�v�ron. �szt�n�s �s t�rv�nyszer� reakci�t, nagy erej� v�laszcsap�st v�lt ki a diktat�r�b�l.

Ez a polg�ri engedetlens�g egyik l�nyeges elt�r�se az Alkotm�nyos Ellen�ll�st�l.
Az AE pont az ellenkez�j�t teszi. Meg�rteti a diktat�r�val, hogy v�ge, hogy NEM �RDEMES t�madni, �s r�vezeti a diktat�r�t saj�t rendszere B�K�S felsz�mol�s�ra.

Az Alkotm�nyos Ellen�ll�s ebben a soha nem l�tott rendk�v�li helyzetben egy �j, kreat�v �s hat�kony ESZK�Z a magyar n�p kez�ben, a nemzetk�zi p�nz�gyi mag�nhatalom elleni k�zdelemben, a politikai „elit” �ltal l�trehozott Magyarorsz�g nev� �llam, �s annak magyar n�p feletti diktat�r�j�nak felsz�mol�s�ban.
Az Alkotm�nyos Ellen�ll�s az ezer �ves magyar �llam �s a m�g r�gebbi magyar alkotm�nyos rendre, a magyar n�p kollekt�v jog�ra - �s benne az �llampolg�r alkotm�nyos K�TELESS�G�RE - �p�l!

Els� l�p�se, hogy KIMONDJA a k�pvisel�k esk�szeg�s�t, n�p�nek �s haz�j�nak el�rul�s�t. Kimondja a politikai „elit” SZ�ND�KOS ALKOTM�NYS�RT�S�T, az Alapt�rv�ny �s vele a Magyarorsz�g nev� �llam magyar �s nemzetk�zi jog szerinti �RV�NYTELENS�G�T.
Az AE kimondja, hogy ez�rt a Magyarorsz�g nev� �llam NEM a MAGYAR �LLAM!
Nem a magyar n�p hozta l�tre, nem a magyar n�p �rdek�ben �s nem a n�phatalomelve alapj�n m�k�dik, egy K�LS� �LLAMDIKTAT�R�JA a magyar n�p felett!
Az AE legfontosabb tulajdons�ga, hogy a magyar �llam jog�nak talaj�n �ll, �s mivel a benne r�szt vev�k az alkotm�nyos k�teless�g�ket teljes�tik – v�dik a magyar �llam alkotm�nyos rendj�t – ez�rt a magyar �llam jogrendj�nek v�delme alatt �llnak.
Az AE tov�bbi tulajdons�ga, hogy egy�rtelm�en kijel�li a felek hely�t, jogi �llapot�t. Benne a n�p, a diktat�ra ellen fell�p� magyar �llampolg�r �ll a JOG talaj�n, �s a diktat�r�t l�trehoz�politikai „elit” van a jogs�rt�, a b�nt elk�vet� poz�ci�j�ban.
Teh�t a hazugs�g leleplez�dik, a diktat�ra sorsa megpecs�tel�dik.

Amikor a fentiek az Alkotm�nyos Ellen�ll�snak k�sz�nhet�en a k�ztudatba ker�lnek, a diktat�ra l�trehoz�inak �s m�k�dtet�inek egyetlen lehet�s�ge marad.Bel�tni, hogy nincs tov�bb, bel�tni, hogy a hazugs�guk leleplez�d�tt, hogy a diktat�r�nak itt van v�ge, �s ha �letben akarnak maradni, csak egyetlen dolgot tehetnek. Seg�tenek a magyar n�pnek az �ltaluk fel�p�tett diktat�ralebont�s�ban, a n�p �nrendelkez�si jog�nak helyre�ll�t�s�ban.
(M�st akkor tehetnek, ha nem akarnak �letben maradni.)
A t�bbit - a magyar alkotm�nyos rend helyre�ll�t�s�t, az �j magyar �llamfel�p�t�s�t, a gazdas�g beind�t�s�t �s a magyar n�p �rdek�ben val� m�k�dtet�s�t– majd a magyar n�p a visszaszerzett �nrendelkez�si jog�val egy Alkotm�nyos Egys�gben,egy Alkotm�nyos �jj��p�t�s keret�ben elrendezi. A l�nyeg, hogy els� l�p�sben felsz�moljuk a diktat�r�t �s a magyar n�p visszaszerezze �nrendelkez�si jog�t.
Ennek B�K�S ESZK�ZE az Alkotm�nyos Ellen�ll�s!!!

Eredeti bejegyz�s itt.

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Friss�t�s

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.