MeSa

A frankfurti filoz�fiai iskola �s a kultur�lis forradalom
Az  Amerik�ba  emigr�lt  n�metorsz�gi  t�rsadalomtud�soknak egy  r�sze
m�g  az  1930-as,  1940-es  �vekben  elkezdte  a  huszadik  sz�zadra  kialakult
t�rsadalomnak �s kult�r�nak olyan provokat�v �talak�t�s�t, amely a gyakorlatba
akarta  �t�ltetni  azokat  az  elk�pzel�seket,  amelyeket Georg Wilhelm  Friedrich
Hegel,  Karl  Marx,  Friedrich  Nietzsche  �s  Max  Weber munk�ira  t�maszkodva
dolgozott  ki.  Elk�pzel�s�k  a  kultur�lis  forradalom  megval�s�t�s�r�l  nem  volt
teljesen �j. Joseph de Maistre (1753 – 1821), aki hosszabb id�n �t magas-rang�
szabadk�m�ves volt, m�r �gy fogalmazott:
„Mostan�ig  a  nemzeteket  h�d�t�sok  �tj�n  gyilkolt�k  le.  Felmer�l
azonban  egy  fontos  k�rd�s:  Meghalhat-e  egy  nemzet  a  saj�t  ter�let�n  is,
an�lk�l,  hogy  megsz�lln�k  orsz�g�t - p�ld�ul  �gy,  hogy beengedi  a
d�glegyeket,  amelyek  velej�ig  sz�trohasztj�k  azokat  az  eredeti  �s  alapvet�
elveket, amelyek nemzett� tett�k �ket.”
A  frankfurti  filoz�fiai  iskola,  amelyre  m�r  �r�sunk  els�  r�sz�ben
hivatkoztunk,  l�nyeg�ben  az�rt  j�tt  l�tre  az  oroszorsz�gi  bolsevik  forradalom
ut�n, mert megalap�t�i �gy gondolt�k, hogy a vil�gon - �s �gy Eur�p�n is - �t fog
s�p�rni  a  vil�gproletari�tus  forradalma  �s  elk�pzelhet�,  hogy  az  Egyes�lt
�llamokban is forradalmi v�ltoz�sok k�vetkeznek be. Ez nem �gy t�rt�nt. 1922
v�g�n  a  Kommunista  Internacion�l� - a KOMINTERN - ez�rt  elemezte  a
helyzetet  �s  kereste  a  kudarc  okait.  Lenin  kezdem�nyez�s�re  Moszkv�ban  a
Marx-Engels Int�zet egy nemzetk�zi konferenci�t rendezett. Ennek f� t�m�ja az
volt,  hogy mit  �rtett  val�j�ban  Marx  a  kultur�lis  forradalom  alatt �s  az  �
elgondol�sait  mik�nt  lehet  az  akkori  k�r�lm�nyek  k�z�tt  Szovjet-
Dr. Dr�bik J�nos
2
Oroszorsz�gban �s Eur�p�ban alkalmazni.
Jelen volt a tan�cskoz�son Luk�cs Gy�rgy, a magyar p�nzarisztokrata, az
Osztr�k-Magyar Monarchia egyik d�sgazdag zsid� bank�r�nak a fia, aki az els�
vil�gh�bor�  alatt  radik�lis  baloldali,  majd pedig  kommunista  lett.  Marxista
filoz�fusk�nt  kidolgozta  a 'Forradalom  �s  az  �rosz' viszony�ra  vonatkoz�
elk�pzel�seit,  vagyis  azt,  hogy  a  szexu�lis  �szt�nt  mik�nt  lehet  a  rombol�s
eszk�zek�nt haszn�lni. Luk�cs a tan�cskoz�st k�vet�en 1923-ban csatlakozott a
Frankfurti  Egyetemen  m�k�d� T�rsadalmi  Kutat�int�zethez,  amelyet  a
N�metorsz�gi  Kommunista  P�rt  alap�tott.  Ez  az  int�zet  az,  amely  Frankfurti
Iskola  n�ven  v�lt  ismert�.  Alap�t�i  l�nyeg�ben  a  Moszkv�ban  m�k�d� MarxEngels  Int�zet mint�j�ra  hozt�k  l�tre. Amikor  1933-ban  a  nemzetiszocialist�k
jutottak  hatalomra  N�metorsz�gban,  a  Frankfurti  Iskola  sz�mos  tagja  az
Egyes�lt  �llamokba  emigr�lt.  Itt  folytatt�k  kutat�saikat,  amelyeket  m�r
N�metorsz�gban  megkezdtek.  Azt  felt�telezt�k,  hogy  a  nemzetiszocializmus
sikerei  m�g�tt  bizonyos  hiedelmekkel,  magatart�sform�kkal  �s  �rt�kekkel
kapcsolatos hat�sok vannak. M�dszereikbe bevont�k a marxista elemz�st �s a
freudi  pszichoanal�zist. E  kett�  szint�zis�b�l  j�tt  l�tre  az  a  bizonyos kritikai
elm�let, amely  a  Frankfurti  Iskola  f�  jellegzetess�g�v�  v�lt.  A  frankfurtiak
szerint  a  nyugati  kult�ra  f�  elemeinek – k�z�tt�k  a  kereszt�nys�gnek,  a
kapitalizmusnak,  a  tekint�lynek,  a  csal�dnak,  a  patriarch�tusnak,  a
hierarchi�nak,  az  erk�lcsis�gnek,  a  hagyom�nynak,  a  szexu�lis
�nmegtart�ztat�snak,  a  lojalit�snak,  a  hazafis�gnak,  a  nacionalizmusnak,  az
�t�r�kl�snek, a n�pi- v�rs�gi-faji szeml�letnek, a t�rsadalmi konvenci�knak �s a
konzervativizmusnak – el  kell  v�gezni  az  elemz�s�t  �s  mindezek  felett
megsemmis�t� kritik�t kell gyakorolni.
Willi M�nzenberg, aki marxista forradalm�r zsid� volt �s aki javaslatokat
dolgozott  ki  az  alapvet�  t�rsadalmi  probl�m�k  megold�s�ra - noha  a
kompromisszumok  ember�nek  tartott�k – ennek  dac�ra  a  k�vetkez�ket
javasolta:
„Meg kell szervezni az �rtelmis�gieket �s azt�n arra kell haszn�lni �ket,
hogy  a  nyugati  civiliz�ci�  rothad�  b�zt  �rasszon.  Csak  ezut�n,  amikor
valamennyi  �rt�k�t  megrohasztott�k  �s  ezzel  lehetetlenn�  tett�k  az  �letet,
tudjuk r�juk k�nyszer�teni a proletari�tus diktat�r�j�t.”
M�nzenberg Lenin k�zvetlen munkat�rsa volt Sv�jcban, de � nem utazott
el  azzal  a  z�rt  vonattal  Helsinkibe,  amivel  Lenin  elindult,  hogy  r�szt  vegyen  a
bolsevik  �llamcs�nyben,  amit  k�s�bb  forradalomnak  neveztek.  Nyugaton
maradt, sikeres lapkiad� �s terjeszt� v�llalkoz� lett. Ezzel p�rhuzamosan nagybefoly�s� h�tt�r-politikusk�nt a sz�nfalak m�g�l ir�ny�totta az internacionalista
p�nzhatalmi elit 'kommunista forradalomnak' nevezett vil�guralmi strat�gi�j�t.
A kommunizmus �s a p�nzuralmi diktat�ra ugyanannak a cionista �remnek volt
Dr. Dr�bik J�nos
3
a k�t oldala m�r ebben az id�ben is.
Egy  m�sik  frankfurti: Ralph  de  Toledano alap�totta  meg  az  Egyes�lt
�llamokban  a National  Review c�m�  k�thetenk�nt  megjelen�  foly�iratot.
Toledano szerint  a  moszkvai  tan�cskoz�s  t�bb  vesz�lyt  jelentett  a  nyugati
civiliz�ci�  sz�m�ra,  mint  a  bolsevik  forradalom.  1924  ut�n Szt�lin ker�lt  a
hatalom cs�cs�ra Szovjet-Oroszorsz�gban �s � m�r bizalmatlanul tekintett mind
Willi M�nzenbergre, mind Luk�cs Gy�rgyre. Olyan zsid� forradalm�rokat pedig
mint Trockij, egyenesen vesz�lyesnek tartott a marxizmus sikere szempontj�b�l.
Szt�lin  �gy  gondolta,  hogy  mindh�rman  olyasmit  pr�b�lnak  belemagyar�zni  a
marxizmusba,  amely  teljesen  idegen  att�l  �s  amely  nem  a  munk�soszt�ly
�rdekeit,  hanem  a  kozmopolita  zsid�s�g  vil�gstrat�gi�j�t  szolg�lja.
M�nzenberget  1940  j�nius�ban Szt�lin  parancs�ra  D�l-Franciaorsz�gban  a
szovjet  politikai  rend�rs�g  emberei  meggyilkolt�k.  Trockij  is  hasonl�  m�don
t�vozott az �l�k sor�b�l Mexik�ban.
Luk�cs  Gy�rgy Lenin  hal�la  ut�n  N�metorsz�gba  k�lt�z�tt  �s  �  volt  az
eln�ke  a  kommunista  szellemis�g�  szociol�gusok  els�  nemzetk�zi
tal�lkoz�j�nak.  Ez  a  tan�cskoz�s  vezetett  a  frankfurti  iskola  megalap�t�s�hoz.
El�sz�r  l�trej�tt  a  Frankfurti  Egyetemen  az Institut  f�r Sozialforschung (a
T�rsadalomkutat�si  Int�zet).  1923-ban  m�r  voltak  kezdem�nyez�sek  egy  ilyen
int�zm�ny  l�trehoz�s�ra  a  marxista Felix  Weil er�fesz�t�sei  nyom�n. Weil
Argent�n�ban sz�letett, gazdag zsid� csal�dban, de sz�lei m�r gyermekkor�ban
N�metorsz�gba  k�ldt�k  tanulni.  Tanulm�nyait  a  T�bingeni  �s  a  Frankfurti
Egyetemen  v�gezte  �s  doktor�tust  szerzett  a  politikai  tudom�nyokb�l.
Meggy�z�d�ses  marxist�v�  v�lt.  A  T�rsadalomkutat�  Int�zet  igazgat�ja Carl
Gr�nberg, aki szint�n meggy�z�d�ses marxista volt, 1923-t�l 1929-ig ir�ny�totta
az int�zm�nyt. Ut�dja 1930-ban Max Horkheimer lett, aki m�r ny�ltan hirdette,
hogy a kutat�int�zetnek a marxista elm�let alapj�n kell v�geznie tev�kenys�g�t.
Hitler  hatalomra  ker�l�s�vel  a  munkat�rsak  jelent�s  z�me  amerikai
egyetemekre t�vozott �s sokan k�z�l�k vezet� beoszt�sba ker�ltek a Columbia,
a Princeton, a Brandeis �s a Kaliforni�ban l�v� Berkeley Egyetem�n. Vil�gh�rre
tett  szert  a  frankfurti  iskola  tagjak�nt Herbert  Marcuse,  aki  az  1960-as
di�kmegmozdul�sok egyik szt�r ideol�gus�v� v�lt.
A frankfurti iskola valamennyi vezet� tagja – J�rgen Habermas kiv�tel�vel
– zsid� sz�rmaz�s� volt. Valamennyien meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy am�g az
egy�n  hisz  valamiben,  vagy  legal�bb  rem�nykedik  valamiben,  addig  megvan  a
k�pess�ge  r�,  hogy  megoldja  azokat  a  t�rsadalmi  probl�m�kat,  amelyekkel
szembes�lnie  kell.  Emiatt  a  hittel  rendelkez�  egy�n  soha  nem  ker�l  olyan
rem�nytelen  helyzetbe,  soha  nem  idegenedik  el  annyira  az  �lett�l  �s
�nmag�t�l, hogy az elvezesse �t a szocialista forradalom igenl�s�ig. �ppen ez�rt
az a frankfurti gondolati-m�hely els�dleges feladata, hogy a hit alapj�t, a zsid�-
Dr. Dr�bik J�nos
4
kereszt�ny  �r�ks�get  felsz�molja,  �s anarchista-nihilista  �l-racionalizmust
k�n�ljon helyette cser�be.
Lasha  Darkmoon �llap�tja  meg  „Satan’s  Secret  Agents:  the  Frankfurt
School  and  their  Evil Agenda”  c�m�  �r�s�ban,  hogy l�tsz�lagos  k�ptelens�g,
vagyis oximoron azt �ll�tani, hogy l�tezik zsid�-kereszt�nys�g. A judaizmus �s a
kereszt�nys�g sz�ges ellent�tben �llnak. Kezdett�l fogva a zsid�k ellens�gesen
viszonyultak  a  kereszt�nys�ghez  �s  a  talmudista-zsid�knak  �r�met  okoz  az  a
gondolat,  hogy  J�zus  a  pokolban  szenved.  A  nyugati  civiliz�ci�  felbomlaszt�sa
�rdek�ben a frankfurti iskola v�g�l is elk�sz�tette ennek a civiliz�ci�nak a lehet�
legnegat�vabb �s legrombol�bb b�r�lat�t az �let minden ter�let�n. A t�rsadalom
destabiliz�l�s�hoz  �s  legy�z�s�hez  el�  kellett  k�sz�teni  az  �sszeoml�st,
v�ls�gokat �s katasztr�f�t kellett el�id�zni �s ez v�lt a Frankfurti Iskola magukat
m�velt  �rtelmis�ginek  tekint�  zsid�  forradalm�rainak  a  legf�bb  c�lkit�z�s�v�.
Azt rem�lt�k,  hogy  politikai  t�rekv�seik  terjedni  fognak,  mint  a  v�rus,  �gy
folytatva a nyugati marxist�knak a forradalmi tev�kenys�g�t, csak imm�ron m�s
m�dszerekkel.
A  Frankfurti  Iskola tizenegy  strat�giai  c�lt t�z�tt  ki  maga  el�.
Valamennyinek  az  volt  a c�lja,  hogy  al��ssa  a  t�rsadalom  alapjait  �s  olyan
rem�nytelen  helyzetet  alak�tson  ki,  ahol  m�r  csak  a  vil�gm�ret�
prolet�rforradalom jelenthet megold�st. A tizenk�t c�l a k�vetkez�:
Els�: L�tre  kell  hozni  a  rasszista  b�n�z�s  form�it  �s  meg  kell  alkotni  a
gy�l�letbesz�det tilt� t�rv�nyeket.
M�sodik: Folyamatosan  v�ltoznia  kell  az  �let  minden  dimenzi�j�nak,
hogy l�trej�jj�n a teljes zavarodotts�g �llapota.
Harmadik: Az  iskol�kban  el�  kell  seg�teni  a  maszturb�ci�s  propagand�t.
Ezt �tv�zni kell a homoszexualit�s n�pszer�s�t�s�vel a gyerekek k�r�ben �s az
iskol�n bel�l is meg kell honos�tani a pornogr�fia valamilyen v�ltozat�t.
Negyedszer: Szisztematikusan  al�  kell  �sni  a  sz�l�k  �s  a  pedag�gusok
tekint�ly�t.
�t�dsz�r: A bev�ndorl�s nagym�rt�k� fokoz�s�val meg kell gy�ng�teni a
nemzeti �nazonoss�got �s el� kell k�sz�teni faji h�bor�k kirobbant�s�t.
Hatodszor: Az  alkoholizmust  �s  a  k�b�t�szerek  �lvezeti  cikk�nt  val�
haszn�lat�t szisztematikusan t�mogatni kell.
Hetedszer: El�  kell  seg�teni  a  szexu�lis  devianci�k  sz�les  k�rben  val�
elterjed�s�t a t�rsadalom minden r�teg�ben.
Nyolcadszor: Megb�zhatatlann�  kell  tenni  a  jogrendet  �s  elfogultan  kell
viselkedni  a  b�ncselekm�nyek  �ldozataival  szemben.  Nagy  m�rt�kben  n�velni
kell azoknak a sz�m�t, akik r� vannak utalva az �llami seg�lyekre.
Kilencedszer: Ellen�rizni  kell  �s  n�v�tlann�  kell  tenni  a
t�megt�j�koztat�st.
Dr. Dr�bik J�nos
5
Tizedszer: B�tor�tani  kell  a  csal�dok  felboml�s�t  �s  a  h�zass�g,  mint
int�zm�ny megsz�ntet�s�t.
Tizenegyedszer: Minden  vonatkoz�sban  t�madni  kell a  kereszt�nys�get
�s �ress� kell tenni a templomokat.
A kilencedik ponthoz hozz�f�zhetj�k: ma m�r a vil�g t�megt�j�koztat�si
int�zm�nyeinek  a  96%-�t  hat  olyan  v�llalat  ellen�rzi,  amely  a  cionista
p�nzkartell tulajdon�ban van. Valamennyi az AP-t�l �s a Reuters-t�l veszi �t az
inform�ci�k  z�m�t.  A  meghat�roz�  int�zm�ny  a  Reuters,  amely  a  Rothschildh�z �rdekelts�gi k�r�be, illetve tulajdon�ba tartozik.
Szt�lin  idej�n  a  Szovjetuni�ban t�nylegesen  ki�r�ltek  a  templomok.
Akkor  ezt  azzal  az  egyszer�  m�dszerrel  �rt�k  el,  hogy  jelent�s  r�sz�ket
felgy�jtott�k,  m�s  r�sz�kb�l  rakt�r�p�letek  lettek.  Kiv�telt  csak  zsinag�g�kkal
tettek, mert �jakat is �p�tettek. Aki ismeri a „Cion b�lcseinek a jegyz�k�nyvei”
c�m�  hamis�tv�nyt  az  k�nytelen  meg�llap�tani,  hogy  a  frankfurtiak  igen  sok
gondolatot  ennek  a  hamis�tv�nynak  a  m�ig  �l�  igazs�gaib�l  mer�tettek.
Feltehet�,  hogy  ez  a  t�rt�nelmi  hamis�tv�ny  (mert  nem  ott,  akkor  �s  �gy
k�sz�lt,  ahogy  terjeszt�i  �ll�tott�k)  m�ly  benyom�st  tett  r�juk  �s  elhat�rozt�k,
hogy  kidolgozz�k mik�nt  lehetne  annak  az  aj�nl�sait  �t�ltetni  a  gyakorlatba.
Egyik  �tlet�k  az  volt,  hogy  hasznos�tj�k Sigmund  Freud elk�pzel�s�t  a
p�nszexualizmusr�l. Ehhez  tartozik  a  promiszkuit�s,  a  v�logat�s  n�lk�li
szexu�lis  �r�mhajh�sz�s,  az  unisex  elterjeszt�se,  a  nemek  k�zti  k�l�nbs�g
elbizonytalan�t�sa,  a  hagyom�nyos  f�rfi  �s  n�i  szerepek  felcser�l�se  �s
felsz�mol�sa, a heteroszexualit�s meggy�ng�t�se a homoszexualit�s jav�ra – �gy
p�ld�ul  a  hasonl�  nem�ek  k�z�tti  h�zass�g  propag�l�sa  �s  annak  lehet�v�
t�tele, hogy homoszexu�lis p�rok is fogadhassanak �r�kbe gyerekeket. �gy n�z
ki:  val�ban  siker�lt  olyan  korruptt�  tenni  a  Nyugatot,  hogy  az  m�r  �gy  b�zlik,
ahogyan Willy M�nzenberg megj�solta.
A frankfurti iskola tagjai meg voltak gy�z�dve arr�l, hogy k�t f� t�pusa van
a  forradalomnak.  Az  egyik  a politikai  forradalom, a  m�sik  a kultur�lis
forradalom. �k els�sorban ezzel a m�sodikkal voltak elfoglalva. C�ljuk az volt,
hogy  a  t�rsadalom  lebont�s�t  bel�lr�l  v�gezz�k  el.  �gy  gondolt�k,  hogy  az
al�vet�s  puh�bb  form�i  l�nyegesen  modernebbek,  mint  az  er�szakos
v�ltozatok.  Ez�rt  a  hangs�lyt  a  reformokra  helyezt�k,  melyeket  lassan  �s
�szrev�tlen�l  kell  v�grehajtani,  hogy  szinte  ne  is  �szlelj�k  az emberek,  hogy  a
v�ltoz�sok  nyom�n  a  helyzet�k  l�nyegesen  rosszabb�  v�lt.  A Frankfurti
Iskol�nak siker�lt  hossz�t�von  fellaz�tania  �s  al��snia  a  hagyom�nyos
t�rsadalmi  �rt�keket  �s  �gy  el�k�sz�teni  a  talajt  a  szakadatlan  �s  agressz�v
v�ltoz�sokhoz.  A  kereszt�ny  erk�lcsi  �rt�keknek  a  szisztematikus  elgy�ng�t�se
�s  a  szexu�lis  perverzi�knak a  sz�les  k�rben  val�  elterjeszt�se  a kultur�lis
Dr. Dr�bik J�nos
6
marxizmus egyik  megjelen�si  form�ja  lett.  Lasha  Darkmoon  azt  �ll�tja
hivatkozott �r�s�ban, hogy a szervezett zsid�s�g, amely a glob�lis m�dia legf�bb
tulajdonosa, m�r el is �rte azt, hogy ez a fajta kultur�lis forradalom gy�zelmet
arasson  �s  a  kereszt�ny  kult�ra  �sszeomoljon.  V�lem�nye  szerint  az  erk�lcsi
sz�nvonal a lehet� legm�lyebbre s�llyedt. A frankfurti iskola piedeszt�lra emelt
t�rsadalomtud�sai  c�lbavett�k  a  csal�dot,  a  nevel�st,  a  t�megt�j�koztat�st, a
szexet  �s  a  n�pszer�  kult�r�t.  �gy  gondolt�k,  hogy  ami  rossz  a  hagyom�nyos
t�rsadalomnak, az j� nekik �s ami m�g rosszabb az �tlagembernek, az m�g jobb
nekik.
A Frankfurti  Iskola  kritikai  elm�lete azt  hirdette,  hogy  az  autoriter
szem�lyis�g  a  csal�df� �ltal  ir�ny�tott  patriarch�lis  csal�dform�nak  a  term�ke.
Ebben nincs sok �j, mert ezt m�r Engels is kifejtette „A csal�d, a mag�ntulajdon
�s az �llam eredete” c�m� k�nyv�ben, ahol egy�rtelm�en a n� �ltal ir�ny�tott
csal�dot,  a matriarch�tust  r�szes�tette  el�nyben. M�r  Marx  K�roly  is
foglalkozott a n�k�z�ss�ggel az 1848-ban megjelent Kommunista Ki�ltv�nyban.
A kor�bban megjelent „N�met ideol�gi�ban” is kedvez�tlen�l, s�t becsm�rl�en
�rt  a  csal�dr�l,  mint  a  t�rsadalom  alapint�zm�ny�r�l.  Ez�rt  nem  is  olyan
k�l�n�s,  hogy  a  frankfurtiak  kritikai  te�ri�j�nak  az  egyik  alaptan�t�sa  az  volt,
hogy fel kell sz�molni a csal�di strukt�r�t. �gy k�pzelt�k, hogy minden csal�d,
bele�rtve  a  boldogan  �l�  csal�dokat  is,  val�j�ban  k�rosak  �s  ez�rt  fel  kell
sz�molni �ket. A gyerekeknek sokkal jobb, ha nincsenek sz�leik, vagy legal�bbis
nem  tudj�k,  hogy  kik  voltak  a  sz�leik.  A  legjobb  az,  ha  �rv�k,  akiket  az  �llam
nevel.  A  k�l�nb�z�  nem�  emberek  k�zti  romantikus  szereteten  alapul�
kapcsolat,  amely  gyakran  �leten  �t  tart�  h�zass�gi kapcsolatot  eredm�nyez,
k�rt�kony,  mert  akad�lyozza  az  emberek  feletti  hat�kony  ellen�rz�st.  Az�rt  az
ilyen  hossz�-t�v�  p�rkapcsolatokat  r�vid  t�v�akk�,  bizonytalanokk�  kell
�talak�tani  �s  �ltal�noss�  kell  tenni  a  v�logat�s  n�lk�li  nemi  �letet,  a
promiszkuit�st.  A  boldog  csal�dokban  �l�  emberek  nem  juttathat�k  el  a
k�ts�gbees�snek  ahhoz  az  �llapot�hoz,  ahol  m�r  a  forradalomban  keresn�k  a
megold�st.  Ez�rt  a frankfurtiak  kultur�lis  forradalma l�nyeg�ben  a
pesszimizmus kult�r�j�nak bizonyult,  amelynek  c�lja,  hogy  mindenki  sz�m�ra
lehetetlenn�  tegy�k  a  harmonikus  �letet.  A  moderniz�ci�  pedig  csak  tov�bbi
lend�letet  adott  ennek  az  audiovizu�lis  technik�val  �s  kibernetik�val  is
kieg�sz�lt kult�rpesszimizmusnak.
Luk�cs Gy�rgy az 1920-s �vekt�l meg volt arr�l gy�z�dve, hogy a csal�d
r�szleges felboml�sa �s a csal�df� tekint�ly�nek gy�ng�l�se is m�r seg�ti, hogy
a feln�vekv� gener�ci� jobban elfogadja a radik�lis t�rsadalmi v�ltoz�sokat. Az
elemz�  sz�m�ra  �gy  t�nik,  hogy  b�rmi,  ami  j�  az  ember  sz�m�ra,  �s  ami
szorosra f�zi k�t ember kapcsolat�t, azt meg kell gy�ng�teni �s el kell puszt�tani
a  frankfurtiak  szerint.  Ha  pedig  nincsenek  ilyen  s�lyos  probl�m�k,  akkor
Dr. Dr�bik J�nos
7
ilyeneket  l�tre  kell  hozni  �s  a  hagyom�nyos  �letet,  a  lehets�ges  harm�ni�t
lehetetlenn� kell tenni. Ebbe tartozott az is, hogy a f�rfias tulajdons�gok ellen
h�bor�t kell ind�tani.
Luk�cs  Gy�rgy  1919-ben  a  kommunista  diktat�ra  kultur�lis
n�pbiztosak�nt �tnak ind�totta a 'kultur�lis terrorizmus' elnevez�s� programot.
Az  iskol�ban  a  szabad  szerelemre,  a  nemi  �letre,  a  k�z�poszt�lyhoz  tartoz�
csal�dok  erk�lcsi  �rt�keinek  az  elavults�g�ra,  a  monog�mia  idej�tm�lts�g�ra
oktatt�k  a  tanul�kat.  A  vall�sra  nincs  sz�ks�g,  mert  az  minden  �lvezett�l
megfosztja  az  embert.  Luk�cs  Gy�rgy  kultur�lis  terrorizmusa  a  politikai
korrekts�g el�fut�ra volt.
Ennek  az  egyik  ideol�gusa Herbert  Marcuse volt,  a  „One  Dimensional
Man” szerz�je. Marcuse a n�k felszabad�t�sa c�m�n, az �j baloldal elnevez�s�
mozgalom  seg�ts�g�vel,  m�r  az  1960-as  �vekben  arra  t�rekedett,  hogy
hagyom�nyos eur�pai kult�r�t n�k �ltal domin�lt rendszerr� alak�ts�k �t. Az az
elk�pzel�s,  hogy  n�k  ir�ny�ts�k  a  t�rsadalmat  �s  mondj�k  meg  a  f�rfiaknak,
hogy mit tegyenek, term�szetesen nagy hat�ssal volt a parancsol� t�pus� n�kre
– k�l�n�sen  a  f�rfigy�l�l�,  leszbikus  asszonyokra.  Sok  ilyen  megt�vesztett  n�
v�lt  a  radik�lis  feminizmus  hirdet�j�v�  �s  nem  egy od�ig  is  elment,  hogy
megszak�tson  minden  kapcsolatot  a  f�rfi  nemmel  �s  csak  n�kb�l  �ll�
k�z�ss�gekben  �ljen.  A  feminist�k  k�z�tt  igen  sok  a  zsid�  sz�rmaz�s�  n�.
Ar�nytalanul nagy a sz�muk a lakoss�g eg�sz�hez k�pest.
Marcuse 'a nagy elutas�t�st' hirdette: „Minden alapvet� nyugati �rt�ket
el  kell  vetni,  be  kell  vezetni  a  liber�lis  szexualit�st,  valamint  a  feminista  �s  a
fekete-b�r� forradalm�rok c�ljainak a megval�s�t�s�t.”
'Essz�  a  felszabad�t�sr�l'  c�m�  k�tet�ben  a hagyom�nyos  �rt�krend
radik�lis  �t�rt�kel�s�t s�rgette.  A  tabuk  al�li  felszabadul�st,  a  kultur�lis
felforgat�st,  a  kritika  kultusz�t  s�rgette.  Marcuse  nyelvi  forradalmat  is  akart,
amely  alkalmas  a  szavak  jelent�s�nek  a  kicser�l�s�re.  A  faji  konfliktusr�l  azt
�ll�totta,  hogy  ez  a  feh�r  embert terhel�  b�n.  Marcuse  c�lja  az  volt,  hogy
megv�ltoztassa  a  t�rsadalom  erk�lcs�t.  Ehhez  a  szexualit�s  �si  erej�nek  a
felszabad�t�s�ra van sz�ks�g a civiliz�ci� korl�tai al�l.
A  frankfurti  iskol�nak  egy  tekint�lyes  tagja, Willhelm  Reich �rta  „A
fasizmus t�megpszichol�gi�ja” c�m� k�nyv�ben, 1933-ban, hogy a term�szetes
t�rsadalom  egyetlen  eredeti  csal�dt�pusa  a matriarch�tus,  vagyis  ahol  a  n�k
gyakorolj�k  a  csal�di  hatalmat.  Ehhez  a  szigor� Lasha  Darkmoon azt  a
megjegyz�st  f�zi,  hogy Willhelm  Reich k�nyszeres maszturb�tor  volt,  egy
szexu�lisan aberr�lt szem�ly, aki anyj�ba volt szerelmes. Nos ez a sokf�lek�ppen
is  devi�nsnak  nevezhet�  frankfurti  filoz�fus, Herbert  Marcuse-hoz  hasonl�
kultikus  szem�lly�  v�lt  az  1960-as  �vekben.  Marcuse  adta  ki  az  1968-as
di�kmozgalmak idej�n azt a jelsz�t, hogy „Make love, not war” (Szeretkezz�l �s
Dr. Dr�bik J�nos
8
ne h�bor�zz�l!). � volt a szexu�lis forradalom egyik keresztapja �s a feminista
mozgalom kiemelked� t�mogat�ja.
Willhelm  Reich,  Freud  pszichol�gi�j�t  akarta  Marx  k�zgazdas�gi
elm�let�vel  �sszhangba  hozni.  M�r  hivatkoztunk  az  1933-ban  megjelent  'A
fasizmus  t�megpszichol�gi�ja'  c�m�  k�nyv�re.  Ebben  fejtette  ki,  hogy  a
Frankfurti Iskola k�l�nv�lt a marxista szociol�gi�t�l, amely a burzso�t �ll�totta
szembe a proletari�tussal. Ehelyett a harcnak a reakci�s �s a forradalm�r k�z�tt
kell lefolynia.
W.  Reich  egy  m�sik  k�nyv�ben,  a  'Szexu�lis  forradalom'-ban  �gy  �r:  „Az
�nk�nyuralmi csal�d kicsiben az �nk�nyuralmi �llam. Az ember tekint�lyuralmi
jellem�nek  szerkezet�t  alapvet�en  a  szexu�lis tilt�soknak  �s  f�lelmeknek,  a
szexu�lis  k�sztet�sek  �l�  szubsztanci�j�ba  val�  be�gyaz�d�sa  hozta  l�tre.  A
csal�di  imperializmus  ideol�giailag  megism�tl�dik  a  nemzeti
imperializmusban...  A  tekint�lyelv�  csal�d...  olyan  t�nyez�,  amelyben  reakci�s
ideol�gia �s reakci�s strukt�r�k j�nnek l�tre.”
N�vrokona Charles  A.  Reich pedig  �gy  �rt  'Amerika  �jj�sz�let�se'  c�m�
k�nyv�ben:  „El  fog  j�nni  egy  forradalom.  Nem  fog  hasonl�tani  a  m�lt
forradalmaihoz.  Az  egy�nnel  �s  a  kult�r�val  fog  kezd�dni,  �s  v�gs�  aktusk�nt
meg fogja  v�ltoztatni  a  politikai  strukt�r�t.  Siker�hez  nem  kell  er�szakot
alkalmazni, �s nem lehet sikeresen ellen�llni neki er�szakkal. Ez az �j nemzed�k
forradalma lesz.”
Napjaink politikai korrekts�ge teh�t a Frankfurti Iskola szellemi hat�s�nak
a  folytat�d�sa.  A  politikai  korrekts�ghez  hozz�j�rult Betty Friedan, aki  az
amerikai feminista mozgalom megalap�t�j�v� v�lt. Friedan nem volt a Frankfurti
Iskola  tagja,  de  a  befoly�sa  alatt  �llt.  'A  feminista  misztika'  c�m�  k�nyv�ben
r�szletesen  foglalkozik Abraham  Maslow szoci�lpszichol�gus  �nmegval�s�t�si
elm�let�vel.  Maslow  bar�tja  volt  Herbert  Marcuse-nak,  �s Erich  Fromm-al  is
kapcsolatot tartott. Friedan szellemi kapcsolata a Frankfurti Iskola ideol�gi�j�val
meghat�roz�nak  mondhat�.  �gy  p�ld�ul  amit  Friedan  a szexu�lis  szerepek
megv�ltoz�s�r�l  hirdet,  az  egybecseng  azzal,  amit  Luk�cs  Gy�rgy  is
szorgalmazott  a  r�gi  �rt�kek  megsemmis�t�s�vel  �s  Marcuse  pedig  az  �rt�kek
tartalm�nak a kicser�l�s�vel.
Amikor  a politikai  korrekts�g,  vagy  m�sk�ppen  elnevezve  a kultur�lis
marxizmus terjedni  kezdett,  k�pvisel�i  igyekeztek  n�zeteiket  vonz�  m�don
el�adni.  Azt  �ll�tott�k,  hogy  mind�ssze  a  m�s  emberek  ir�nti  �rz�kenys�g  �s
t�relem vezeti �ket. Ez is azonban csak megt�veszt�s�l szolg�lt. Az �gynevezett
politikai  korrekts�g a  „gy�l�letbesz�d”  kriminaliz�l�s�val val�j�ban  a
v�lem�nynyilv�n�t�s  szabads�g�nak  a  korl�toz�s�t,  a  gondolkod�s
ellen�rz�s�t �s a hagyom�nyos t�rsadalmi rend felforgat�s�t t�zte ki c�lj�ul.
Ily  m�don  a  Frankfurti  Iskola kultur�lis  marxizmusa rombol�bbnak bizonyult,
Dr. Dr�bik J�nos
9
mint Marx gazdas�gi marxizmusa. Ez ut�bbi romba-d�nt�tte Oroszorsz�got, de
nem  dics��tette  a  szexu�lis  perverzit�st,  �s  nem  pr�b�lt  a  term�szeti
t�rv�nyekkel ellenkez� magatart�st r�k�nyszer�teni a t�rsadalomra.
A felforgat�s �s a kultur�lis forradalom h�ve volt a Chicago-i Saul Alinsky is, aki
szekul�ris  zsid�  volt  �s  sz�gyell�s  marxistak�nt  nem  forradalm�rnak,  hanem
csak k�z�ss�gszervez�nek nevezte mag�t. Alinsky form�lisan nem csatlakozott a
Frankfurti Iskol�hoz, de annak a c�ljait k�vette �s �jszer� m�dszereivel jelent�s
sikereket  �rt  el.  Az  �j  vil�grend  bek�sz�nt�vel  erk�lcs�t  mell�z�,  pragmatikus
felforgat� m�dszerei ism�t a figyelem k�zpontj�ba ker�ltek, mert j�l szolg�lj�k a
p�nzhatalmi vil�gelit hagyom�nyrombol� strat�gi�j�t a hatalom megszerz�s�re
�s megtart�s�ra.
A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz
A Frankfurti Iskola kett�s m�don viszonyult a judaizmushoz. Egyr�szt – a
felvil�gosod�s  folytat�jak�nt – �lesen  szemben  �llt  a  tekint�lyuralommal,  a
hagyom�nyok tisztelet�vel, a m�ltb�l �r�k�lt int�zm�nyekkel, k�zt�k a vall�ssal
is. A Frankfurti Iskol�hoz tartoz� t�rsadalomtud�sok t�bbs�ge szekul�ris zsid�
volt, aki  semmilyen  szervezett  vall�st  nem  t�mogatott,  nem  k�vette  sem  a
vall�si hagyom�nyokat, sem a kultur�lis judaizmust. Ebbe a csoportba tartozott
Heinrich Heine, Karl Marx �s Sigmund Freud. Az � �let�ket �s munk�jukat nem
hat�rozta meg a judaizmus, de azonoss�gtudatukra sem volt d�nt� befoly�ssal.
A Frankfurti Iskola viszonya a judaizmushoz teh�t igen v�ltozatos volt.
A vezet�  szem�lyis�geknek m�sr�szt volt  egy  olyan  csoportja  is,  amely
ortodox  zsid�  nevel�st kapott,  ismerte  �s  gyakorolta  a  judaizmus  el��r�sait.
Voltak  az  Iskol�nak  olyan  tagjai  is,  akiknek  az  �let�ben  �s  a  munk�ss�g�ban
fontos  szerepet  j�tszott  a  judaizmus.  K�z�j�k  tartozott Walter  Benjamin �s
Erich  Fromm.  Mindkett�j�kn�l  �let�k  sorsd�nt�  szakasz�ban  fontos  szerepe
volt  a  judaizmusnak.  A  judaizmus  azonban  nagy  hat�st  gyakorolt Leo
L�wenthal-ra �s Max  Horkheimer-re  is.  A  zsid�  identit�s  viszont  nem  volt
fontos  sem Herbert  Marcuse,  sem Theodor  Wiesegrund  Adorno sz�m�ra.  A
megnevezettek  valamennyien  k�v�l�ll�nak  �rezt�k  magukat  a  Weimar-i
N�metorsz�gban,  �s  1930  ut�n  d�nt�en  zsid�  sz�rmaz�suk  miatt  t�voztak
N�metorsz�gb�l.
Bizonyos  fokig  a  Frankfurti  Iskola tagjai  az  Egyes�lt  �llamokban  is
k�v�l�ll�k  voltak,  amit  r�szben  zsid�  sz�rmaz�suk  k�vetkezm�ny�nek
tekintettek.  Ez  volt  az  az  id�szak,  amikor  tev�kenys�g�k  f�  t�m�j�v�  az
antiszemitizmus,  az  el��t�letek  �s  a  zsid�k  helyzet�nek  az  alakul�sa  v�lt.  A
Weimar-i N�metorsz�gban eg�szen 1934-ig a Frankfurti Iskola nem tekintette f�
kutat�si  ter�let�nek  a  zsid�k  helyzet�nek  a  vizsg�lat�t  �s  err�l  nem  is  �rtak
Dr. Dr�bik J�nos
10
figyelemre m�lt� k�nyveket. Max Horkheimer 1938-ban �rt egy tanulm�nyt 'A
zsid�k  Eur�p�ban'  c�mmel,  amelyben  kifejtette,  hogy  az  antiszemitizmus  a
monopol-kapitalizmus utols� f�zis�nak a viszontags�gait fejezi ki.
A  judaizmus,  a  pszichoanal�zis  �s  a  marxizmus  �tv�z�d�tt Erich  Fromm
munk�ss�g�ban. � volt az, aki a judaizmus vall�si szeml�letm�dj�t kombin�lta a
felvil�gosod�s koncepci�ival. Erich Fromm nem volt egyidej�leg hagyom�nyos
�s szekul�ris zsid�, de korai munk�iban ez a k�t szellemis�g m�g jelen volt. Erich
Fromm  ortodox  zsid�  csal�dban  sz�letett,  �s  mindk�t  sz�l�j�nek  a  felmen�i
k�z�tt sz�mos rabbi volt.
A  fiatal  Fromm  behat�an  tanulm�nyozta  a  Talmudot,  bar�tj�val  Leon
L�venthal-lal.  A  legnagyobb  frankfurti  zsinag�ga  vezet�  rabbij�nak, Nehemiah
Nobel-nek volt a tan�tv�nya. Fromm az 1920-as �vek k�zep�n megismerkedett a
pszichoanal�zissel,  �s  feles�ge,  a  zsid� Frieda  Reichmann  is  a  pszichoanal�zis
gyakorlati m�vel�je volt. Reichmann-nak mag�nint�zete m�k�d�tt Heidelbergben,  ahol  kombin�lta  a  pszichoanal�zist  a  zsid�  hagyom�nyokkal  �s  ez�rt
int�zet�t  'Torah-peutic'  Klinik�nak  nevezt�k.  Fromm  is  praktiz�l�
pszichoanalista  lett  1927-ben.  Els�  tanulm�ny�ban,  amely  'A  Szombat'  c�met
viselte, azt �ll�totta, hogy „a szombat eredetileg az apa meg�l�s�re �s az anya
gy�zelm�re eml�keztetett. Az a parancs pedig, hogy 'ne dolgozz', vezekl�s volt
az  eredeti  b�nbees�s�rt,  �s  a  pre-genit�lis  korba  t�rt�n�  visszafejl�d�sen
kereszt�l t�rt�n� ism�tl�d�s��rt”. A pszichoanal�zisnek, a l�lekelemz�snek ez a
'szaknyelve',  els�  olvas�sra  nehezen  �rthet�,  Erich  Fromm  azonban  k�s�bbi
t�rsadalomtudom�nyi  munk�iban  is  (p�ld�ul  a  'The  Anatomy  of  Human
Destructiveness – A  rombol�s anat�mi�ja') mindig  hangs�lyozta a szexualit�s
meghat�roz� szerep�t.
(Folytat�sa k�vetkezik a Leleplez� 2013. szeptemberi sz�m�ban)
Teljes �r�s c�me:  A  cionista  kultur�lis  marxizmus  uralomra  ker�l�se  (A  kett�s�llampolg�rs�g �s kett�s-lojalit�s c. tanulm�ny m�sodik r�sze.)
Megjelent:
Leleplez� 2013/ 2.
Orsz�gkr�nika k�nyv�js�g
F�ggetlen, sz�l�sszabads�g foly�irat

Hozz�sz�l�sok megjelen�t�se

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

Csak regisztr�lt felhaszn�l�k �rhatnak hozz�sz�l�st.